Kényszerkapcsolatos lábítós szerkezet

Köszöntölek a szövőszékek fajtáit taglaló dokumentum második részében.  Megnevezzük és röviden beszélünk a szádalkotó szerkezetekről. Ez egy nagyobb csoportosítás mely funkciójuk alapján rendezi a szövőszékeket. Ezek a következők: a) lábítós szerkezetek b) nyüstösgépek c) Jacquard-gép.  A második részben az első csoportból (a) fogunk szemezgetni. Áttekintjük a kézi szövés kényszerkapcsolatos lábítós szerkezeteit.

Tekintsük át kategorikusan a szád-

képző szerkezeteket:

a)       a lábítós szádképző szerkezet a legegyszerűbb szövetek előállítására használják. A különbözően kötő láncfonalak száma 2-8-ig terjed¹. A szövő egykarú emelőkarokat használ a nyüstök mozgatására. Ezek a lábítók, melyekből minimum 2 maximum 10 kerülhet egy székre. Ebbe a csoportba tartozik majd minden olyan szövőszék, amit ma hazánkban a kéziszövők használnak. Ebben a csoportban két alcsoport található:
Kényszerkapcsolatos lábítós szerkezet
Szétválasztott mozgatásu, lábítós szerkezet

b)      a nyüstös gépek már nagyobb mintázási lehetőségekkel rendelkezik. A külön kötő láncfonal
száma 2-25-ig lehetséges. Elméleti síkon több nyüst is alkalmazható lenne, de mivel a mintázás nyüstkeretekkel oldja meg van egy fizikai határ, ami felett már nem képződne megfelelő szádnyílás a fonalak bevetéséhez. Képzeljünk el egymás után pakolt 25-30 db nyüstkeretet. A legutolsó keretbe fűzött fonalak emelése alig érni el a bordát.
Ezeket a gépeket külön szerelik a szövőszékek állványzatára. A nagyobb minázás okán a szerkezetek önműködő mintakiválasztással rendelkeznek.

c)       a Jacquard-gépek kifejezetten nagy mintaelemű szövetek készítésre alkalmas. A külön kötő láncfonalak száma 44-1800-ig terjed. Ebből is látszik, hogy milyen gazdagon díszített szövetek hozhatók létre vele. Ez a szerkezet is gyakorlatilag egy külön szerszám, melyet a szék állványzatára külön szerelnek fel. A kézi szövésben gyakran nem önmagában van jelen, hanem damasztszerkezetként előnyüstökkel van felszerelve. Ebben az esetben is a mintakiválasztás önműködően megoldott. Mondjuk úgy ezek a szövőszékek voltak az első számítógépek. Vezérlésük lyukkártyával történik.
Elnevezését feltalálójáról kapta: Joseph Marie Jacquard

A kényszerkapcsolatos lábítós szerkezet

Kezdjük is mindjárt a hazánkban legelterjedtebb szerkezettel. Ez pedig nem más, mint a sikoltyús /csigás kényszerkapcsolatos szerkezet. Mint már megtárgyaltuk ez egy teljes szádalakot létrehozó
szerszám. Sajátossága, hogy az egyes nyüstkeretek kényszerbe vannak kapcsolva egymással. Elvi rajza a 2 nyüstös változatnak jobbra látható.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha 1. keret elmozdul alsó állásba akkor 2. keret emelkedik felső állásba.

Sokrétűen alkalmazható szerkezet, különösen a kötéstanilag egyszerűbb szövetek tekintetében (vászonkötés és annak változatai (panama, ripsz), alapsávollyal mintázott textilszerkezetek). Ezzel a szerszámmal 2-8 nyüstig mozgathatjuk láncfonalainkat. Ugyanakkor a nyüstös minták tekintetében elmarad a többi szerkezethez képest a kényszerkapcsolat miatt. Pozitívuma még a kétirányú mozgásnak, hogy a láncfonalakat kisebb erőhatás éri, ezzel kisebb igénybevételnek vannak azok kitéve, kevesebb eséllyel szakadhatnak a láncfonalak. Ez érvényes más teljes szádot használó szerkezetre is.

Esettanulmányok:

A,

 Ezen az ábrán a 4 nyüstös (cirkászkötés) csigás rendszer elvi vázlata látható működés közben. Bal oldalon az első kép alaphelyzetben mutatja a szerkezetet, alatta pedig látható a szövés minta kulcsa. Ez esetben egy 2/2 sávolykötés. Míg a számok a nyüstkereteket jelölik, a betűjelek alul az egyes vetési sorokat. Az ábrák fölötti betűjelek pedig az előzőekben leírtak elmozdulását mutatja be. Fontos kitérni a sikoltyús szövőszékek kapcsán arra a jelenségre, amit ez az ábra is jól szemléltet. A szövőkottákban a feketével jelzet négyzetek a lánckötéspontokat jelölik. Ez rendben is van addig amíg le nem kötjük ezen a szerkezeten. Ha lánckötéspontok alapján kötjük le a kulcsot, akkor valójában megfordul a minta és vetülékkötéspontok keletkeznek, hiszen ezen keretek süllyedni fognak, így a vetülékfonalak az adott láncfonalak felett haladnak el vetés közben. Igazából az történik ebben az esetben, hogy színoldallal lefelé fogunk szőni. Ha a mintánk megköveteli, hogy színével felfele szőjük a tárgyat akkor a mintakulcson a vetülékkötéspontoknak (fehér négyzetek) megfelelő kombinációkat kötjük le ill. lábítójuk, ha direktlekötéses² a szövőszék.   

B

 A következő ábrán a 3/1 sávoly szövését láthatjuk. Figyeljük meg, hogy ebben az esetben színoldallal felfelé szövünk. Tehát vetülékkötéspontoknak megfelelően vannak lekötve a nyüstök. Az egyes vetési sorokban (a, b, c, d,) a nyilak segítségével láthatjuk a csigák mozgásának irányát.

 

Végezetül a C) 8 nyüstös D) 6 nyüstös csigás szerkezet változatait mutatja be. Manapság ezeket egyre 

ritkábban használják. Működésük ugyan az, mint a fentebb bemutatott 2 és 4 nyüstös változatoké. Látszólag a csigás felszerelések építése és szerkezete egyszerű, de ez téves megállapítás. A csigák átmérőjének és helyzetének pontos összhangban kell lennie a szádnyílás méretével. Ez azt jelenti, hogy egy adott csigás felszerelés egy bizonyos szádnyílás mérethez jó.

Ez volt a kényszerkapcsolatos lábítós szerkezet vizsgálata. Ha kérdésed van a témával kapcsolatba itt felteheted. A következő részben a szétválasztott mozgatásu, lábítós szerkezetekkel várlak benneteket.

                                                                                                                                                                    

1, Említsük meg itt azt is, hogy ezen a csoporton belül vannak olyan eszközök, amik képesek 16 nyüstig elmenni. Az ilyen magas nyüstszám problémája a vezérlés. Tehát 8 nyüst felett már se lábbal, se figyelemmel nem tudjuk követni a mintát a vetési sornak megfelelően. De akadnak olyan megoldások, amik lábat ugyan nem, de figyelmet igényelve elmennek egészen a 16 nyüstig. Ezek a forgalomban kapható asztali szövőszékek, amelyeknél kézzel kallantyúkkal mozgatjuk a nyüstöt.

2, direktlekötés: Több szerszám típusnál alkalmazható módszer. Lényege, hogy a nyüstök valamilyen formában, de mindenképpen áttétek és segédeszközök nélkül van összekapcsolva a lábitokkal ill. minden nyüstkeretet egy pedállal mozgatunk. Tehát nem kötési kulcs-kombinációkat kötünk le, azokat a bevetéseknek megfelelően lábításkor több pedál lenyomásával érjük el. Példa erre a fent említett sikoltyús megoldás, de az asztali szövőszékek kallantyús mozgatása is átalakítható ilyen formába. Használhatósága korlátolt (mivel csak 2 lábunk van) egyszerre 2 pedál lenyomása elképzelhető megfelelő formában. Ezen megoldással 2-4 nyüstöt tudunk mozgatni. Ennél több nyüst esetén a direkt lekötéses módszer nem megoldható, ennek megoldására különböző segéd-lábitokat szerelnek fel a nyüstökhöz. Kiegészítésként hozzátenném= A kényszerkapcsolatos (csigás) szerkezetek sajátossága az is, hogy direktlekötéssel 4 nyüstig segéd-lábítók nélkül is le lehet kötni a pedálokra a kotta kulcsot (Én ezt így használom most is). Ennek oka a közvetlen lefele irányuló erőhatás és a kényszerkapcsolat.