Egy zakó születése

Tegnap kikerült az első Image videó az Eredőtől.. (lesz még több is). Ennek kapcsán Ma megint Szakbarbárkodok kicsit. „Igy csináltam” bejegyzés következik. Megmutatom hogyan haladtam előrre a kabát elkészítése során. Nem szaporítom, a szót csapjunk is bele, mert ez egy hosszabb bejegyzés lesz.

Alapanyagok.

Természetesen gyapjú. Na de milyen formákba. Már a tervezési fázisban eldöntöttem, hogy ebben a munkában kész cérnákat fogok használni a láncfonalaknak. World of Wool (továbbiakban: WoW) fonalat használtam. Ennek több oka is volt, de talán a legfontosabb a gyárthatóság. Természetesen meg lehet csinálni kézzel font fonalakból is a láncfelvetést. Ebben a munkában jobban érdekelt a folyamat és annak gyárthatósága, -az egyáltalán meg tudom ezt csinálni, és ha igen akkor hogyan?- kérdésre kerestem a választ. Leginkább a kézzel szövött anyag és a szabás varrás viszonya érdekelt.

Ennek ellenére mégis úgy döntöttem, hogy a vetülék legyen kézzel font. Ezzel közben akadt egy kis probléma: nem volt elég a vásárolt festett gyapjú...

"Sztori: régebben vettem egy nagyon szép festésű gyapjút a boltban. Cirmosra festett top volt (szalag gyapjú). Gondoltam nah ez jó lesz. Nagyon tetszettek a színei. Kicsit összekártoltam, raktam még okkert és feketét hozzá és természetesen megfontam a kívánt vastagságú 1 ágú fonalnak. Minden rendben is ment, míg ki nem derült szövés közben, hogy kb. mennyi fonalra lesz szükségem. Mondanom sem kell, hogy természetesen nem volt elég. Nyakamba kaptam a várost, Feri bótba be aztán viszonylag gyorsan ki, mert abból a színkeverésből már nem volt több, és mint mondták nem is várható már szállítmány belőle. Mondtam magamnak nem esünk kétségbe: hazamegyek, megfestem. Részben sikerült is, de azért nagy volt a para. Nem Lett teljesen egységes. (ez a kész munkán is látszik kicsit, bár szerintem nem zavaró)

Tanulság: soha nem szabad úgy nagyobb lélegzetű munkához látni, hogy nincs kiszámolva viszonylag pontosan az anyagigény, és ha lehet inkább saját festést válaszunk arra nagyobb az esély, hogy reprodukálni tudjuk."

A vad festés és fonás után belevetettem magam a szövésbe. 

Mindig zavart a kézi szövésnél a kicsit egyenetlen szél, amit lehet ugyan szépen szőni, de nagyon nagy gondosságot igényel.

 

Az egyenetlenség elkerülése érdekében kipróbáltam egy újfajta szél befuzést és amint a képek is mutatják sikerült. Szabni is sokkal jobb volt így az anyagot. Volt egy határozott egyenes láncirányom, amiből ki tudtam indulni. Egyébként nyüst befuzés szempontjából nem egy bonyolult befűzés, de azért oda kellett rá figyelni. Mint már írtam az elején a gyárhatóság szempontjából kész láncfonalakat választottam (WOW. ajánlom mindenkinek jól lehet használni) amiket megfelelő színűre festettem, ebben az esetben feketére Eurolana festékkel. Meglepő, de igen jól fed a festék fekete pigmentje. Szép lett a festés.

A cérna (mert hogy kétágú) megközelítőleg nm 28/2-es de ez nincs az orsón feltüntetve sajnos.

Szóval festés felvetés után viszonylag gyorsan sikerült leszőni a 4,5 métert, ha nem számoljuk a kis kitérőt az új vetülékfonalak gyártására. Szövés után egy laza mosás gőzölés és kezdődhetett a szabás. Erről tettem fel egykis videót amit itt találsz.

Szóval a szabás. Nagy élmény volt. Megpróbáltam az általam ismert technikákat kicsit vegyíteni. A gallérnál, a revernél, a melvászonnál, igyekeztem figyelembe venni a hagyományos eljárásokat. mint pld.: ahogy a fotón is láthatjátok a gallér pikírozva van. Csodás tartás adott a gallérnak és nagyon jól lehetett formázni is minden tekintetben.
Itt hagy essen szó arról a tapasztalatról mennyivel más egy szövött 100% gyapjúból készült darabot csinálni...

Röviden: NAGYON.

Hosszabban: Teljesen más. Már rég szabok meg varrok, de ugye nagyon ritkán találkozik az ember természetes alapanyagból gyártott szövettel. Valamivel mindig keverve van és olyan furák olyan izén viselkednek. Nem igazán lehet formázni őket. Nagyon meg kell erőszakolni, hogy formázással eredményeket érjünk el. Ellentétben a természetes szövettel… mintha csak kérte volna, hogy formázzam. Minden formázás elsőre perfektül sikerül. Milyen érdekes, most kerültek igazán helyére olyan technikai dolgok, amiket a modern anyagok használata nem engedett meg.

Mindezzel együtt a kísérletet eredményesnek minősítettem. Még az olyan helyeken is, mint a zseb és annak kisarkalása, vagy a gallér rever összevarrása. Egyáltalán nem volt velük gond, és egy pillanatra sem indult meg a szövet foszlásnak.

Lehet kísérletezni más befűzésekkel, színekkel. Apropó színek.: Egy jól megválasztott vetülékfonal teljesen meg tudja változtatni a kész szövet hangulatát, és az abból készült „bármi” atmoszféráját…

Mára ennyit hoztam így is kicsit hosszúra sikerült, na de sebaj…. Sziasztok-mindenki. 

UI.: a videót itt megtalálod legalul.

A zseben túl

Gallérpróba

Reggeli fény-játék